10. Ganz-MÁVAG járművek Görögországban

10. Ganz-MÁVAG járművek Görögországban

2024. február 20 - 22.

Tunéziai látogatásom után szinte azonnal felmerült, hogy a másik olyan országot is meg kell látogatnom, ahová a Ganz-MÁVAG Csörgőket exportált, nevezetesen Görögországot. A hellének földjére azonban nem csak mozdonyokat szállított a néhai magyar járműgyár, hanem több részletben motorvonatokat is. A következő bejegyzésben ezekkel a járművekkel ismertetem meg olvasóimat. 

A kirándulás érdemi része február 20-án, reggel kezdődik, noha én már előző nap megérkeztem a görög fővárosba, Athénba. A rugalmasság érdekében az autóbérlés mellett döntöttem, így egyszerűbben tudtam mozogni a helyek között, mint közösségi közlekedéssel. A kora reggeli athéni indulást követően az első hely, ami a listámon szerepelt az Tithorea vasútállomása melletti elhagyott kocsijavító műhely volt, aminek egy részét most pályafenntartási céllal használják. Ezen a telepen összesen 8 darab Csörgő, vagy ahogy a görög vasutasok becézték "Kismalac" volt szerteszét, szétvert, kifosztott állapotban. 

Az A256-os Kismalac Tithorea vasútállomása melletti telepen.

Az említett gép másik fele, háttérben az A259 látható.

OSE A256

Szintén az A256, annak kibelezett vezetőállása.

Az A259 hasonlóan levedlett állapotban, a telep hivatalos bejáratánál. Ez a bejárat

le van zárva, de a sínek felől szabadon be lehet jönni.

A259, mögötte az A257, majd a képeken nem látható, de ebben a sorban volt az A251

és az A253 pályaszámú Kismalac is.

Az OSE, azaz a görög vasutak összesen 11 darab DHM-7 jellegű mozdonyt vásárolt a magyar gyártótól, amelyek teljesen azonosak voltak a MÁV-nak szállított mozdonyokkal. Ezek a gépek 1982-ben és 1983-ban álltak szolgálatba A251-A261 pályaszámokon, az ország fővonalának számító Athén - Thessaloniki vonalon. A hegyvidéki jellegű pálya és a mozdonyok túlterhelése miatt gyakoriak voltak a meghibásodások, ezért a '90-es évek közepére kiszorultak a fővonalról. Ezután a Kismalacok Larissa környékén dolgoztak. Feljegyzések szerint az A255 pályaszámú gép dolgozott a legtöbb ideig, de 2005-ben azt is leállították. 

Az A255, közvetlen mögötte az A254, leghátul az A252. Források szerint

az A255 dolgozott a legtovább.

A254 közrefogva.

Az A252 nekitolva egy fenyőfának.

Tithorea meglátogatása után a szomszéd faluba, Amfikleia falujába vezetett az utam. Amfikleián keresztül vezetett az Athén - Thessaloniki fővonal, de a vonal átépítésével és villamosításával egyben egy komoly nyomvonalkorrekciót is végrehajtottak, így az új nyomvonal a települést már messzire elkerüli. Jelenleg a Hellenic Train 4 pár vonatpótló buszt üzemeltet a Lamia városa mellett lévő Stilidia és Tithorea között, amik a régi nyomvonalon fekvő falvakat szolgálják ki, vonat tehát már nem érinti Amfikleiát. 

A vasútállomás leghátsó vágányai a magyar vasútbarátok számára igazi kincseket rejtenek. Számos szétvert és hiányos teherkocsi között itt pihen az A258-as pályaszámú Kismalac, hasonlóan levedlett állapotban, mint Tithoreában található társai, annyi különbséggel, hogy ezen nincsen graffiti. 

Az A258 Amfikleia állomás egyik hátsó vágányán.

Pár vágánnyal arrébb szintén itt található az 505-ös pályaszámú OSE ΒΔΦΠτ-x vezérlőkocsi, ami tökéletesen azonos a MÁV BDt 100-as vezérlőkocsijaival. A története ennek a következő: a görögök is szerettek volna ingavonatokat közlekedtetni, így 1982-ben 10 darab vezérlőkocsit vásároltak a MÁV-tól. Ezeket az alábbi táblázat ismerteti, az információkat hálásan köszönöm Lovász Görgy Úrnak:

Az ingavonati közlekedés azonban nem vált be Görögországban, főként azért, mert olyan személykocsikat nem vettek Magyarországról, amik tudták volna a távvezérlést, helyette a meglévő görög személykocsiállomány egy részét tették alkalmassá távvezérlési jelek átvitelére inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az ex-MÁV-os vezérlőkocsik ezek után poggyászteres kocsiként szolgálták a görög utazóközönséget. 

Az OSE 505-ös vezérlőkocsija, 1982-ig a MÁV-nál szolgált BDt 144-es pályaszámmal.

A vezérlőkocsi utastere,

valamint vezetőállása.

Szemtől szemben.

Hamarosan visszatérünk Amfikleiába, de előtte menjünk át Paleofarsalos állomásra! Paleofarsalos egykor csatlakozó állomás volt, itt találkozott a Thesszáliai Vasút méteres nyomtávolságú vasútja a normál nyomtávú Pireus-Demerli-Sinoron társaság hálózatával. Ma az OSE egyik elágazó állomása, az Athén-Thessaloniki fővonalból itt ágazik ki egy mellékvonal Kalambaka felé, amely egykor méteres nyomtávolságú volt, de 1998-ban átépítették normál nyomtávolságúvá. 

Paleofarsalos a magyar vasútbarátok számára is fontos helyszín, ugyanis az állomás leghátsó vágányán itt található az AA98 pályaszámú Ganz-MÁVAG motorkocsi az AA172 pályaszámú vezérlőkocsival együtt. A Ganz-MÁVAG több részletben, különböző kivitelben és nyomtávolsággal összesen 25 darab motorvonatot és 1 darab normál nyomtávolságú tartalék motorkocsit szállított Görögországba 1976. folyamán, valamint később, 1985-ben. A Paleofarsalos állomáson megtalálható motorvonat egyike volt a 10 darab háromrészes, normál nyomtávolságú motorvonatnak, amelyeket a Ganz-MÁVAG 1976-ban szállított a hellének földjére. A 10 motorvonat mellé gyártottak 1 darab tartalék motorkocsit is. A háromrészes motorvonatok összeállítása motorkocsi-betétkocsi-vezérlőkocsi volt. A motorkocsik az AA91 - AA100, a betétkocsik az AA181 - AA190, a vezérlőkocsik pedig az AA171 - AA180 pályaszámokat kapták, a tartalék motorkocsi pályaszáma AA1101 volt. 

Az AA98 pályaszámú normálnyomtávú motorkocsi Paleofarsalos állomáson.

A motorkocsi vezetőállása.

Az AA172 pályaszámú vezérlőkocsi vezetőasztala.

És maga, az AA172 pályaszámú vezérlőkocsi.

Forgalomba állításuk után két egységet összecsatolva, Athén - Thessaloniki között jártak gyorsvonatként, majd a '90-es években Larissába kerültek, innen Volos és Thessaloniki felé mentek személyvonatokkal, de ebben az időben a közbenső betétkocsikat már kivették belőlük. Az utolsó motorvonatot 2004. novemberében állították le. 

Paleofarsalosban csak ez a kétrészes motorvonat található, de Amfikleiában megtalálható még 3 darab ezekhez a vonatokhoz épített betétkocsi, így rövid időre visszatérünk ide! Sajnos ezeknek a kocsiknak a pályaszámai ismeretlenek előttem, mert mindegyik össze van firkálva, így adatok nélkül, csak képekkel tudok szolgálni:

Ismét Amfikleia: a normál nyomtávolságú Ganz-MÁVAG motorvonatok betétkocsijai,

illetve az egyiknek az utastere.

Ganz-MÁVAG Budapest 1976.

Az első nap zárásaként pedig Lianokladi állomására látogattam el, ahol az állomásépület mellett található a legmagasabb pályaszámú Kismalac, az A261-es maradványa. A mozdonyt előttem nem ismert időpontban baleset érte, ezért a homlokfala erősen deformált. 

A legmagasabb pályaszámú Kismalac, az A261 Lianokladi-ban.

Szemmel láthatóan balesetet szenvedett.

Ezek voltak a nap utolsó képei, innen egy jó 240 km autózás következett a szállásig, Korinthoszig. Másnap ugyanis a Peloponnészoszi-félszigetet jártam be, ezért kézen fekvő volt ebben a városban megszállni. Másnap reggel korán keltem, mert első kiszemelt helyszín a hegyek között fekvő kis falucska, Achladokampos volt. Mindamellett, hogy itt található a Peloponnészoszi vasúthálózat egyik legnagyobb műtárgya, a 279 méter hosszú Achladokampos-viadukt, egy elhagyott állomás egyik vágányán itt nyugszik egy ismeretlen pályaszámú méteres nyomtávolságú Ganz-MÁVAG motorkocsi, az egyik betétkocsijával. 

Ismeretlen pályaszámú motorkocsi és betétkocsi maradványa az

Achladokampos környéki hegyekben.

Teljesen kibelezett vezetőállás.

A Peloponnészoszi méteres nyomtávú hálózat egyik legnagyobb műtárgya,

az Achladokampos-viadukt.

A Ganz-MÁVAG először 1976-ban szállított méteres nyomtávolságú motorvonatokat Görögországba. Ezek négyrészes szerelvények voltak, motorkocsi-betétkocsi-betétkocsi-vezérlőkocsi összeállításban. A motorkocsik az AA6451 - AA6454 pályaszámokat kapták. Később, 1985-ben további 11 darab motorvonatot szállított a magyar vállalat, ezek már csak háromrészesek voltak, de a motorkocsikat tovább fejlesztették, hiszen ezeknek a motorkocsiknak már mindkét forgóváza hajtott volt, szemben az 1976-ban gyártott szériával. Ezek az AA6461 - AA6471 pályaszámokat kapták. A motorvonatok a Peloponnészoszi-félsziget vasúthálózatán szolgáltak, megfordultak a Pireus - Patra - Pyrgos - Kyparrisia, Pyrgos - Kalamata, valamint a Pyrgos - Olympia vonalakon. Források szerint az utolsót 2007-ben állították le. 

Miután itt végeztem Kalamata felé vettem az irányt, hiszen bár már egy sem közlekedik ezekből a motorvonatokból, 2013-ban egyet, az AA6467-es motorkocsit és szerelvényét felújították. Információk szerint ezt a felújított motorvonatot itt, Kalamata fűtőházban őrzik. El is mentem ide, de sajnos a fűtőház be volt zárva, és senkit se találtam ott, így végül innen üres kézzel távoztam. 

Miután a tervekkel ellentétben itt idejekorán végeztem, elhatároztam, hogy ellátogatok Olympiába. A Katakolo - Olympia vonal egyike a megmaradt kevés vonalnak a Peloponnészoszon, ahol még van forgalom. A vonal szigetüzemként működik, a tengerparti várost, Katakolót, Pyrgos városán át az ősi Olympiával összekötő vasútvonalon jelenleg négy pár, Stadler GTW-vel kiadott vonat közlekedik elég furcsa menetrend szerint, hiszen ezt a négy pár vonatot délelőtt, és kora délután lezavarják, az utolsó vonat Olympiából 13:10-kor indul vissza Katakolóba. A négy pár vonat vonat közül kettő a vonal teljes hosszán Katakolo - Olympia, míg kettő csak Pyrgos - Olympia viszonylatban közlekedik. 

Olympia állomásán vár indulásra egy Stadler GTW Katakolo felé.

Ugyanazt a vonatot sikerült Strefi településnél is lefotózni.

Sajnos a képek elkészülte után az időjárás rosszra fordult, elkezdett esni az eső, és a vastag felhők miatt már fények sem voltak, így elindultam vissza, Athén felé, aznap képet már nem csináltam. Másnap, a Görögországban töltött utolsó napomat athéni városnézéssel, valamint a Rentis vontatási telep megtekintésével és metrófotózással töltöttem, így, bár ezeknek már semmi köze a Ganz-MÁVAG-hoz, engedjétek meg, hogy beszámoljak erről a napról is ebben a bejegyzésben!

Az OSE-nél az idők folyamán rengeteg mozdonytípus megfordult, sok-sok gyártótól. Az Athén keleti részén található Rentis pályaudvar hátsó vágányain sokféle mozdonytípust meg lehet még találni, amelyek a görög vasút azt a korszakát idézik, amikor sokféle mozdonyt üzemeltettek, de kis mennyiségben. A Rentis pályaudvar hátsó vágányán ezeket a mozdonyokat lehet megtalálni: 

Az OSE A460 pályaszámú, MLW által gyártott hattengelyes dízelmozdonya. 

Összesen 20 darab érkezett az OSE flottájába a kanadai gyártótól.

A sorban a német Krupp által gyártott A-113 pályaszámú tolatómozdonya következett.

Az OSE 30 darabot üzemeltetett A101-A130 pályaszámokon, melyeket 1962-67 között gyártottak.

Az amerikai General Electric által gyártott A-231 pályaszámú UM10 típusú mozdony. 

Ezekből 13-al rendelkezett az OSE, melyek az A221-A233 pályaszámtartományba estek.

Ismerős arc: a bukaresti Augusztus 23. gépgyárból összesen 12 darab LDH70-es érkezett Görögországba, melyek A151 - A162 pályaszámokat kapták. A képen az A153-as látható.

Rentis egyébként az Athén - Pireusz elővárosi vasútvonal mentén fekszik, a főváros központjában fekvő Athén pályaudvar és a pireuszi kikötő között félóránként jár ötrészes villany Desiro:

Személyvonat érkezik Rentis pályaudvarra Athén belvárosa felől.

Pireusz városrész ugyan a kikötőjéről híres, de itt épült ki az athéni metró első szakasza 1869-ben. Igaz, ez még nem metró volt, mert a felszínen vezető egyvágányú, gőzüzemű vonalról volt szó, de ezt tekintik az athéni metró elődjének, ma ennek nyomvonalán fut az 1-es metró. A görög fővárosban három vonal található, az 1-es zöld, a 2-es piros, a 3-as kék színnel jelölve. Én aznap csak az 1-es vonalon fotóztam, hiszen ez a város leglátványosabb vonala is, mert ez vezet keresztül az athéni Agorán, valamint Pireusz metróállomáson még az eredeti pályaudvari csarnokból indulnak a szerelvények, amelyek szintén megértek egy-két beállítást. A vonalon több, különböző generációs szerelvények közlekednek, melyek MAN, Siemens, ADTranz és Hellenic Shipyards konzorciumban készültek. A legelső generációs szerelvények 1983-ban álltak szolgálatba, majd 1993 és 2004 között újabb generációk követték egymást. 

Indulásra váró metrószerelvény Pireusz metróállomáson, amely épület egykor

az innen induló gőzvontatású vasutat is kiszolgálta.

Az 1-es vonal változatos fotóhelyeket kínál: lehet fotózni pusztuló ipari környezetben,

illetve történelmi helyszínen is: a képen az athéni Agorán halad keresztül

egy szerelvény, háttérben az Akropolisz. Itt született a demokrácia.

Az Agora után másra már nem volt idő, így egy kellemesen elköltött vacsora után visszamentem a belvárosban található szállásra, hogy másnap reggel kipihenten utazhassak hazafele. Összességében kellemesen telt a Görögországban töltött idő, de maradtak hiányosságok, amiket a jövőben pótolni szeretnék majd. Nem utoljára voltam Görögországban.